A mi szeretetteljes esküvőnk (rengeteg képpel és élménnyel)

Sziasztok!

Már többen vártátok az esküvői beszámolómat, ezért most neki is esek, mert megvannak a képek :) Igazából annyira sok inger ért és annyira élményekkel teli volt a nap, hogy azt se tudjam, hol kezdjem...talán ott, hogy esküvő előtt pár nappal választottam egy eggyel lengébb ruhát, mert már akkor hőségriadó volt, bele is akartunk halni a hőségbe. Az esketésig egy csomó mindent intéztünk, ingáztunk Oroszlány és Gánt között, kicipeltünk mindent - vagyis majdnem mindent, mert anyu otthon hagyta az összes megvett dekort (szerencsére éttermet feldíszítette egy dekoros) és Fecó lengébb ruháját, de bánja fene. Megérkezés után futottunk egy kört, majd a fotóssal elkezdtünk készülődni. Fecó annyira nem élvezte a sok ing ki-begombolást, mi is szenvedtünk az öltözéssel, de a képek szuperek lettek :) Ezután elzarándokoltunk Majkra, mert úgy gondoltuk, hogy tökéletes helyszín lesz, ráadásul hűvösebb is volt. Engem nyilván pár szúnyog meg is csípett, alig bírtam ki utána vakarózás nélkül az esketést. Mikor visszaértem, már a szeretteink ott vártak minket, ami fantasztikus érzés volt.Közben már  a kerthelyiségben be lettek rendezve a székek, szóval nagy nehezen összerendeztük a koszorúslányok sorát, hogy indulhassunk.

(Közben kaptok képeket...vannak olyanok, amiken nem nézünk ki a legjobban, de sugárzunk és nagyon szeretünk)

 A házasságkötő  csajszival már régebben is tudtunk, hogy nagy lesz az összhang, a beszéde is nagyon szép volt és megható, de nem esett szerencsére túlzásba. Mi a homokszórást választottuk, ami zökkenőmentes volt, nem szerettünk volna gyertyával szerencsétlenkedni. Az egyik kedvenc elemem az esketésben egy konfettiágyú volt, ami a csóknál durrant el :) Közben már az étterem előkészítette a pezsgőket, így nem csak szűk körben tudtunk koccintani, hanem minden szerettünkkel egyesével, amitől még bensőségesebb volt a hangulat. Én már itt éhen és szomjan akartam halni, de még hátra volt a sok-sok csoportkép a kis templom előtt és a csokordobás. A nagybátyám annyira tündéri volt, amikor vonult át a nép a helyszínre, megállított a forgalmat, hogy biztonságosan átkelhessünk.

Utána egy kiadós söprés után én bevallom, elég hamar elsunnyogtam átöltözni, ugyanis a hőségriadó miatt a vendégeinknek is megmondtunk, hogy kényelmes és lenge ruhában jöjjenek, ez nem egy black tie esemény, ehhez méltón én is fehér ruhácskára váltottam (Fecó meg eggyel vékonyabb nadrágra, mert a lenvászon csereruhát anyu otthon hagyta :D ). Átvettünk több nászajándékot, majd egy étvágyhozó után jött a vacsora, ami isteni volt, csodálom, hogy többen nem durrantak ki :) Utána rákezdett a zenekar és nekiálltunk az első táncunknak, aztán jöttek a szülők, aztán mindenki. Meg kell, hogy mondjam, hogy a zenekar a tökéletesnél is tökéletesebb volt, úristen!!!!

Közben picit játszottunk, picit elloptak (falu nincs teli lehetőségekkel), tortáztunk és kaptunk több nagyon szuper nászajándékot, annyira szeretem anyut, mert nem elég, hogy önmagában is csodálatos nő, de még ilyen kreatív ajándékokat is kitalál. Kaptam egy albumkönyvet, amiben annak a füzetnek a lenyomata van, amit a mamám írt rólam születésemtől fogva napjainkig, tele van sok infóval rólam -ilyet biztos én is csinálok majd a kölöknek. Aztán egy szakácskönyvvel is gazdagabbak lettünk, amiben a rokonok és barátok kedvenc receptjei vannak fotókkal együtt. Végső nagy durranásképp pedig egy nagy vászonképet kaptunk, ami sok-sok kicsi képből áll, természetesen mind a mi facebookonkon található. Végső etapban természetesen menyecskében nyomtam, végül nyugovóra tértünk, persze csak pénzszámolás után ;)

Gyönyörűek a szüleim :)

Sok vendégünk Gánton aludt velünk együtt, hogy kipihenten mehessen haza másnap. Reggel megreggeliztünk, trécseltünk és hazaszállingóztunk. A lehető legőszintébben mondhatom, hogy tökéletes volt a napunk, rengeteg szeretetet kaptunk és adtunk, mindenki tündéri volt. A szolgáltatásokkal tökéletesen elégedettek vagyunk/voltunk, az étterem még nagyobb kedvencünk lett, a virágok tökéletesek voltak, a sminkem, a hajam és a ruháim is. Nem is tudom, mit mondhatnék :) Aznap megpróbáltam nem idegbeteg lenni (persze mindig van pár kellemetlen probléma és hát szép szó erre nem létezik-a sógorom nemes egyszerűséggel nem jött és azóta sem jelentkezett. megátkoztam, remélem hatni fog.), de abszolút nem izgultam, még hasmenésem se volt (nők vagyunk na, mindenki tudja, hogy ez hogy működik), minden pillanatot élveztem. Külön kiemelném, hogy a vőfély az egyik barátunk volt, tökéletesen csinált mindent, ha újra kezdhetném, akkor is kikönyörögném tőle. Az esküvő mindenkihez még közelebb hozott és külön puszi a két legjobb barátnőmnek, akik régóta velem vannak és akikről eddig is tudtam, hogy a világ legszerencsésebb barátjává tesznek, de még ezt is sikerült túlszárnyalniuk;rengeteget segítettek nekem, imádom őket! És mindenki mást is, mindenkinek köszönöm és mindenkit szeretek! :)

Remélem nem untattalak halálra titeket, ha bármi kérdésetek van vagy bármiben segíthetek, írjatok bátran!

xoxo