Sziasztok!
Picit eltűntem az éterben, mert ez az év eddig nem úgy alakul, ahogy terveztem...legfőképp egészségügyileg, de sajnos két legjobb barátnőmmel is történtrk olyan dolgok, amiknek a problémáit és formáját szívesen magamra vettem volna, hogy nekik könnyebb legyen. Mély ponton vagyok más téren is, mostanában nehezen viselem, hogy több szerettem is messze lakik, főleg anyu hiányzik (most itthon van, de pünkösdkor megyünk hozzá ki).
Az egészségem most katasztrófa, holnap megyek egy új endokrinológushoz, aki nekem nagyon szimpi, viszont olvastam róla negatív véleményeket, szóval ezért is aggódom, meg egyébként azért is mindig szoktam, hogy mi fog kiderülni, mit fog mondani, milyen vizsgálatok várnak még rám stb. Mellette az emésztésem! Jézusom, sokszor annyira rosszul vagyok, hogy ha tehetném, én fényevő lennék; az elmúlt négy hónapban rengeteget ment a hasam, görcsölt egy ponton (ahogy nézegettem vagy epe vagy hasnyálmirigy), de persze egy dekát se fogyok :D Kiderült még tavaly év végén, hogy a glutén mellé a tojás és a tejfehérje se haver, már az ételek kiválsztása is nagy macera. Már semmihez sincs kedvem, ma két órás sétába bele akartam halni :( Remélem egyik olvasóm sincs ilyen helyzetben, de ha igen, akkor írja már meg nekem, hogy hogyan van még kedve életben lenni!
A munkahelyem is sajnos megy el egy olyan irányba, ami nekem nagyon nem tetszik, többször érzem úgy, hogy nincs eléggé stimulálva az agyam :D Sajnos a férfi se 100%-ig elégedett, szóval mostanában beszélgetünk arról, hogy merre lehetne nyitni, esetleg Budapestre bejárni közösen dolgozni vagy valami hasonló.
Nagyon remélem, hogy változnak a dolgok, mert jelenleg semmi sem jó. A jó idő megérkeztével próbálok pozitívabban hozzáállni, remélem sikerül...
Picit eltűntem az éterben, mert ez az év eddig nem úgy alakul, ahogy terveztem...legfőképp egészségügyileg, de sajnos két legjobb barátnőmmel is történtrk olyan dolgok, amiknek a problémáit és formáját szívesen magamra vettem volna, hogy nekik könnyebb legyen. Mély ponton vagyok más téren is, mostanában nehezen viselem, hogy több szerettem is messze lakik, főleg anyu hiányzik (most itthon van, de pünkösdkor megyünk hozzá ki).
Az egészségem most katasztrófa, holnap megyek egy új endokrinológushoz, aki nekem nagyon szimpi, viszont olvastam róla negatív véleményeket, szóval ezért is aggódom, meg egyébként azért is mindig szoktam, hogy mi fog kiderülni, mit fog mondani, milyen vizsgálatok várnak még rám stb. Mellette az emésztésem! Jézusom, sokszor annyira rosszul vagyok, hogy ha tehetném, én fényevő lennék; az elmúlt négy hónapban rengeteget ment a hasam, görcsölt egy ponton (ahogy nézegettem vagy epe vagy hasnyálmirigy), de persze egy dekát se fogyok :D Kiderült még tavaly év végén, hogy a glutén mellé a tojás és a tejfehérje se haver, már az ételek kiválsztása is nagy macera. Már semmihez sincs kedvem, ma két órás sétába bele akartam halni :( Remélem egyik olvasóm sincs ilyen helyzetben, de ha igen, akkor írja már meg nekem, hogy hogyan van még kedve életben lenni!
A munkahelyem is sajnos megy el egy olyan irányba, ami nekem nagyon nem tetszik, többször érzem úgy, hogy nincs eléggé stimulálva az agyam :D Sajnos a férfi se 100%-ig elégedett, szóval mostanában beszélgetünk arról, hogy merre lehetne nyitni, esetleg Budapestre bejárni közösen dolgozni vagy valami hasonló.
Nagyon remélem, hogy változnak a dolgok, mert jelenleg semmi sem jó. A jó idő megérkeztével próbálok pozitívabban hozzáállni, remélem sikerül...
Sajnálom, hogy ilyen helyzetben vagy. Nem lehet amúgy, hogy a idegesség az, ami még rámegy a hasadra? :( Ilyenkor meg amúgy is be vannak gyulladva a belek, így kb. semmi sem tesz nekik jót. Ha az idegesség elmúlik, talán könnyebben befogadsz mást is, amire eddig nem voltál allergiás- ennek ellenére most úgy tűnik az vagy. :(
VálaszTörlésSzerencséreaz új hormonnal már nem fáj a hasam és a hasmenésem is elmúlt...tovább már nem is nagyon bírtam volna. Ééééés visszajött az étvágyam is, bár ennek nem tudom, mennyire kell örülni :D
Törlés